Klímaváltozás a lombkoronák alatt

2020, május 19 - 10:12
A Debreceni Egyetem kutatója is részt vett abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely megállapította, hogy a lombkorona felnyílása hősokként éri az erdei aljnövényzetet. A kutatás eredményeit címlapon hozta a neves tudományos szaklap, a Science magazin.

Hősokkot okoznak az erdei organizmusoknak a lombkorona hézagai, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A svájci tájvédelmi kutatóközpont (WSL) és a Cambridge Egyetem kutatója, Florian Zellweger, valamint munkatársai tanulmányukkal először támasztották alá számokkal a lombkorona alatti klímaváltozást. A vizsgálatokban részt vett Teleki Balázs, a Debreceni Egyetem Juhász Nagy Pál Doktori Iskola hallgatója, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport doktorandusza, aki kutatásaiban az erdődinamikai folyamatok mellett a cserjésedés szárazgyepek fajkészletére gyakorolt hatásait vizsgálja.

A neves Science magazinban megjelent nemzetközi tanulmány alapjául szolgáló adatok egy hosszú távú, a fák lombkoronáit világszerte, csaknem 3000 helyszínen megfigyelő projektből származnak. Teleki Balázs és munkatársai 50-60 évvel ezelőtti erdei közösségekben végzett növényzeti felméréseket ismételtek meg Magyarország több régiójában. Az Északi-középhegységtől a Dunántúli-középhegységen át az Őrségig összesen mintegy 200 növényzeti felvételt készítettek, majd az első és a megismételt felmérések eredményeit egybevetették a mikroklíma-mérési adatokkal.

- Az adatokból jól látható, hogy a lombkorona felnyílása miatt drasztikusan megnő a hőmérséklet az erdő alján, amely egyfajta hősokként éri az aljnövényzet fajait. Egyértelműen látszik a hazai felvételekből is, hogy az első felmérés óta eltelt évtizedek alatt jelentősen felnyílt a lombkorona a vizsgált területeken – jelentette ki a hirek.unideb.hu-nak Teleki Balázs.

A klíma melegedését elsősorban nyitott területeken vizsgálják, ezek az adatok azonban csak korlátozott jelentőségűek az erdei organizmusok számára, holott a világ szárazföldi fajainak nagy része erdőben él.

A fák lombkoronája védi az erdei élőlényeket a szélsőséges hőmérsékletektől. Ha sűrű, megakadályozza az alatta élő szervezetek túlmelegedését, viszont ha elvékonyodik, ugrásszerűen megnő alatta a hőmérséklet. Ha pedig a lombozatban rés keletkezik, akkor a vadon élő növények hirtelen olyan klímatikus hatásnak vannak kitéve, melyet nem tudnak elviselni.

Az aljnövényzet lakói számára ez végzetes lehet, mivel minden erdei organizmus számára létezik egy hőmérsékleti optimum, melyet csak lassan tud a változó körülményekhez igazítani. Ha túl meleg van, a hűvöset kedvelő erdőlakók vagy kipusztulnak, vagy elnyomják őket a forróságot kedvelő fajok.

Sajtóiroda/MTI


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.