Űrkutatás a Debreceni Egyetemen

2020, július 29 - 12:16
A Debreceni Egyetem hat kutatócsoportjának tagjai mutatták be az űrkutatáshoz kapcsolódó tudományos eredményeiket a mádi Borsay Kastélyban rendezett workshopon. A DE SPACE programban az űrutazás emberi szervezetre kifejtett hatásait, valamint technikai feltételeit vizsgálják.

- A Debreceni Egyetemnek hosszútávú tervei vannak az űrkutatás területén. A Szenátus június 26-i ülésén létrehozta az Űrkutatási Kompetencia Központot. Ez a szervezet biztosítja a szakmai hátteret a DE további űrkutatási és űripari tevékenysége fejlődésének. A DE SPACE program kutatócsoportjainak létrehozása, valamint az egykori Napfizikai Obszervatórium tervezett fejlesztése is mutatja a terület fontosságát – hangsúlyozta a rendezvényen tartott előadásában Csernoch László tudományos rektorhelyettes, a DE SPACE program vezetője.

Az Egyetemen jelenleg az űrkutatás négy szegmensében folytatnak kutatásokat. A kozmikus sugárzás, a mikrogravitáció űrhajósokra gyakorolt hatása, valamint a hosszútávú tartózkodás feltételei és következményei mellett az űrből származó adatok felhasználása áll a vizsgálatok középpontjában.

- A DE és érintett munkacsoportjainak célja, egyebek mellett, olyan szintű akkreditáció megszerzése, amellyel a European Space Agency (ESA) és a Roszkoszmosz számára nyújthat szolgáltatásokat. Az egyetem regisztrált űrkutatással foglakozó intézményként az ESA pályázatain is részt kíván venni. Az Űrkutatási Kompetencia Központ támogatja és előkészíti az ESA, illetve a Roszkozmosz által meghirdetett K+F+I projektekben a Debreceni Egyetem részvételét, valamint a Nemzeti Űrlabor létesítését – jelentette ki Csernoch László.

A workshopon a DE SPACE munkacsoportjai (Sugárfizikai, Űrélettani, Űrtáplálkozási, Űrorvosi és Diagnosztikai, Klímaváltozás, Izotópok és Alkalmazásaik Kutatócsoport) az eddig elért tudományos eredményeik bemutatása mellett a következő években végzendő közös munkáról is egyeztettek.

Az előadásokon elhangzott, hogy a megfelelő élelmezés megteremtése, a növénytermesztés, a víz- és a tápanyag-recirkuláció, valamint az oxigéntermelés és a szén-dioxid megkötése a hosszabb időtartamú küldetések alapfeltétele az űrutazásban. A mikrogravitáció számos hatást gyakorol az űrhajósok vázrendszerére, az izmokra, a cardio-vascularis rendszerre. A csontvesztés az egyik ilyen következmény, melynek mértéke egy 1 éves misszió során akár 15-20 százalék is lehet. Ezért a kutatások során azt is vizsgálják, hogy miként lehetne csökkenteni a csontok de-mineralizációját.

A Debreceni Egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Tématerületi Kiválósági Programjában, a „biztonságos társadalom és környezet” kutatási területen belül az űrkutatás tématerületén részesül támogatásban.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.