Az elmúlt félév során a szakkollégium hallgatói a filmszakkör óráján elsősorban a kortárs roma kultúra és társadalom ábrázolását bemutató dokumentumfilmeket tekinthettek meg. Az év első két hónapjában még személyes megjelenés mellett, majd a filmnézés és elemzés átkerült az online térbe.
Az órákon rendszerint rövid bevezető előadást követően a kiválasztott film közös megtekintése történik. Célunk a filmelemzés alapvető elméleti és módszertani összefüggéseinek átadása mellett az értő és kritikus hallgatói attitűd elérése. A dokumentumfilm elemzés különböző elemzési szempontok figyelembevételével történik, amely az online térben történő munkavégzés során meglepő és érdekes eredményeket hozott.
Az év első óráján egy Szlovákiában található mesterséges cigánytelep életét, működését és mindennapi problémáit bemutató filmet tekintettünk meg a hallgatókkal. Podhradska’ Lea: Karcsai úti romatelep című dokumentumfilmjének elemzését nem a szokott módon folytattuk, ugyanis a film megtekintése előtt nem adtam elemzési szempontokat a hallgatóknak. A film megnézése után egy kört alkotva ültünk le elemezni a látottakat.
|
|
|
A hallgatókból mély érzelmeket váltott ki a film, az elemzés elején hosszú perceken keresztül a személyes felháborodásuknak adtak hangot, majd sikerült a tervezett irányba fordítani a figyelmüket. Sorba vettük a film főbb fordulópontjait, és azokat a nehézségeket, amelyek az ott élők mindennapjait jellemzik. A hallgatókat szinte sokkolóan érintette, hogy milyen körülmények közé telepítették a lakókat, amiről a polgármester integrált lakókörnyezetként beszél.
2020. második filmelemző alkalma során a Kisvilágok dokumentumfilm sorozat újabb részét tekintettük meg a hallgatókkal. A dokumentumfilm sorozattal a hallgatók már több ízben is megismerkedtek. A bemutatásra került film a sorozat negyedik része, amely Nagyecsed kortárs társadalmát és az etnikai együttélés jelenkori viszonyait ábrázolja és elemzi azt a néző számára.
A filmben bemutatásra kerülő Dancs Lajos Általános Iskola a település romungró szegregátumának közelében található, ahova jellemzően a telepről érkeznek a diákok. Etnikai arányait tekintve közel 100%-ban roma származású gyerekek járnak ide, és döntő többségük halmozottan hátrányos helyzetű.
A filmben bemutatásra kerül az általános iskola, és többek között az iskolában dolgozó pedagógusok szakmai véleménye a szegregációról, a hátrányos helyzetű és/vagy roma származású fiatalok nevelési-oktatási lehetőségeiről és esélyeiről.
Az elhangzó vélemények alapján az egyik kitörési lehetőséget és a településen élő három etnikai részközösség (magyarok, oláh cigányok, romungrók) közötti kapcsolat pozitív irányba történő elmozdítását a helyi cigánytánc oktatásban és az azzal együtt járó közösségben szerzett tanulási, viselkedési minták elsajátításában látják.
|
|
|
A film nézését megelőzően a hallgatóknak megfigyelési szempontokat adtam, amelyek alapján feldolgozásra került a film üzenete.
Ugyanakkor otthoni feladatul jelöltem ki a hallgatók számára, hogy mindenki, a saját szakterületéhez kapcsolódóan tegyen megoldási javaslatot a filmben bemutatott problémák megoldására vonatkozóan.
A filmszakkör következő alkalmán a hallgatók egyéni megoldási javaslataik bemutatásával, illetve azok elemzésével foglalkozunk, ekkor már online térben.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az elemzés kitért arra is, hogy a filmben szereplő helyi aktorok álláspontjával ki- kivel ért leginkább egyet. A diagramon látható, hogy legtöbben az óvodapedagógus és az igazgató-helyettes által képviselt véleménnyel értenek egyet. Az igazgató-helyettessel egyetértők indokai: „Elfogadó együtt-érző a problémával ,alapvető kis dolgokat is értékel ezzel segítve a gyermekek önbizalmát és tenni akarás vágyát .A főiskolások bevonása nagyon szükséges lenne ezekben az iskolákban ahol roma gyerekek tanulnak.” „Értékelte a legapróbb dolgokat is amiket a diákok tettek. Pozitívan áll a helyzethez.”
Az óvodapedagógussal egyetértők indokai: „Igazából amiatt mert szerintem ha már óvodás korban bővítjük a gyermekek tudatát a későbbiekben érdeklődőbbek lesznek az új dolgok felé.”
Áprilisban a Lippai Balázs Roma Szakkollégium „Kik vagyunk.. és miért?”dokumentumfilm-sorozatának egyik részét elemeztük a hallgatókkal. A Hárman nővérek című film kettős célt szolgált. Egyrészt a filmben bemutatott életút történetek elemzését gyakorolták a hallgatók, rálátást nyertek hátrányos helyzetű környezetből érkező hallgatók főiskolai nehézségeire. Másrészt a következő hónap órájának témáját is előkészítette, amikor is a bemutatott film szereplőinek lakhelyén készült dokumentumfilmet tekintettük meg. Az egyik főszereplő pedig azonos a mostani filmben szereplővel, de a két felvétel között eltelt 5 év.
|
|
|
A filmszakkör órája kivételes volt, ugyanis egyes alumni hallgatók is csatlakoztak hozzánk, többek között a film három főszereplője is. Életükről, szakmai pályafutásukról rövid összefoglalót készítettünk. A hallgatók számára mindig egy nehéz kérdés, hogy kikerülve a főiskola védő hálója alól, hogyan fognak tudni helyt állni a való életben. Az alumni hallgatók hasznos tanácsokat is megfogalmaztak a hallgatóknak, így bíztató és támogató szavaikkal zárhattam az összefoglaló előadást
A szemeszter utolsó óráján, májusban a Kisvilágok dokumentumfilm-sorozat 5. részét tekintettük meg, és dolgoztuk fel közösen a hallgatókkal. A film Hodászon készült, címe „Sokat tanulhatunk egymástól…”
|
|
Az elemzés részeként arra kértem a hallgatókat, hogy mondják el a filmben elhangzott vélemények, állásfoglalások közül melyikkel értenek a leginkább egyet és miért. A legtöbben Rézműves Gina (alumni hallgatónk) által elmondottakkal értenek egyet, indoklásuk a következő volt:
Az elemzést és egyben a szemesztert a film általános társadalmi üzenetének megfogalmazásával zártuk. Azt gondolom, hogy ezen üzenetek olvasásakor láthatóvá válik, hogy milyen fontos szerepe van a „jó példákat” felsorakoztató és bemutató dokumentumfilmeknek, illetve mindezek elemzésének: „Gina szavaival élve, tanulni kell ahhoz, hogy kitörjünk és nem szabad fel adni. Küzdeni kell.” „Ne ítélj el senkit a külső alapján, törj ki a csendből!” „Pető Jánostól idéznék, mert szerintem ez nagyon jól összefoglalja a film üzenetét: "Nem arról van szó, hogy valaki rosszabb vagy jobb, hanem arról van szó, hogy más". „Két féle ember van a világon: jó ember és rossz ember.” „Ahogy a kisfilmben is elhangzott : " van kiút a közmunkából". Azt hiszem ez a mondat nagyon igaz.” „Számomra az üzenet az, hogy mindenki megvalósíthatja az álmait. A cigány származású embereket is motiválni kell, hogy tanuljanak és bármire képesek lehetnek. :) „Véleményem szerint az, hogy mennyire fontos az elfogadás. Elfogadni azt, ha valaki roma származású. Befogadni az ő kultúráját és személyiségét.” „Kitartó munkával még a szegregálást is vissza lehet szorítani.”
Szabó Henriett
modulmegvalósító